Egyenes adás a kijevi Majdanról - EU-tüntetés

Előzmények:

Tömegverekedés az EU-párti tüntetésen Ukrajnában

2013. nov. 29. Tömegverekedés tört ki péntek éjjel az EU-párti tüntetésen részt vevők és a rohamrendőrök között Kijev főterén. 

A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhetően provokátorok és EU-párti aktivisták. Utóbbiak állítják, hogy a sportos kinézetű férfiak kezdeményezték a verekedést. Feltételezések szerint a valószínűleg küzdősportokkal foglalkozókat felbérelték, hogy erőszakot szítsanak az EU-pártiak demonstrációján. Pénteken a belvárosban nagy számban láttak hozzájuk hasonlókat csoportokban gyülekezni.

A Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt Twitter-oldalán közzétett információ szerint a rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal támadtak.

A demonstrálók tömegével menekültek el a térről. Helyszíni jelentések szerint a Reuters fotóriportere, Gleb Garanics fejsérülést szenvedett, a Függetlenség terén demonstrálók nyújtottak neki elsősegélyt. A brit hírügynökség munkatársán kívül a nap folyamán egy ukrán tévé riportere szenvedett komolyabb sérülést az arcán, amikor őt és operatőrét a kormány és a parlament épületével szembeni parkban gyülekező sportos alkatú férfiak megtámadták.

Kora este, a demonstráció tetőpontján becslések szerint 20-30 ezren voltak a téren. Éjjelre már alig néhány százan maradtak.

Még korábban: 2013. nov. 28:

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén,

hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

Elutasította az EU-közeledést az ukrán kormány

Az ukrán kormány leállította az EU-társulási folyamatot

Blogunk kiemelt figyelemmel kíséri - kísérte - Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésének a fontosabb mozzanatait. Most, úgy tűnik, már csak az Oroszországhoz való újbóli közeledés megfigyelésére lesz módunk. Egy újonnan elfogadott kormányrendelet szerint ugyanis a nagy nyugati idegen helyett a nagy keleti testvérhez kíván közeledni. A részletek alább, de nézzünk előbb néhányat az előzményekből:

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

Rábólint-e Putyin Ukrajna EU-társulására?

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint...

Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja

Ukrajna EU-társulásának esélyei

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést

Ukrajna és az EU-s társulás

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata. 

Most pedig lássuk a friss hírt az MTI és az Origó nyomán:

Az EU helyett Oroszországot választja Ukrajna

Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.

A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.

Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.

Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.

Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.

Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".

Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés

A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.

Egekben az ukrán csődkockázat

Közeleg az államcsőd? Mi emelhetné ki Ukrajnát a mélyrepülésből? 

Elemzők egybehangzó véleménye szerint Kelet-Európában Ukrajna számít a legkevésbé stabil országnak: az ötéves dolláralapú államadósságának a biztosítási felára jelenleg 966 bázisponton áll a legutóbbi 15 bázispontos emelkedését követően. A 2023 áprilisában lejáró ukrán dollárkötvények hozama pedig 9,63 százalékig emelkedett a másodpiacon, ami lényegesen magasabb a hasonlóan bóvli (S&P: B-) besorolással rendelkező Egyiptoménál, ahol ez "pusztán" 7,4 százalék. 

A portfolio.hu elemzése szerint Ukrajna csődkockázata ismét a igen magasra emelkedett, az ország kiszorult a nemzetközi kötvénypiacról és már elégették a jegybanki tartalékok negyedét. A piaci kommentárok szerint egyedül az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás segíthetne a bizalom visszaszerzésében, de ehhez Julija Timosenkó kiadását kötötték, amit a jelenleg regnáló hatalom nem tekint reális opciónak.

Ujrajna érdekelt a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében, ugyanakkor az említett feltételt - a volt kormányfő és ellenzéki politikus Julija Timosenko egészségügyi ellátásának külföldi biztosítása - nem tűnik az ország vezetése számára teljesíthetőnek. Mint ismeretes Timosenkót 2011-ben őrizetbe vették és azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára.

Az ország veszélyeztetettségét az is növeli, hogy az elmúlt évben a negyedével esett vissza a devizatartalékok szintje, továbbá a globális kötvénypiacról is kiszorultak.