Donyeck behívja az orosz csapatokat

A hírek szerint Moszkva beavatkozását kérte a kelet-ukrajnai Szlovjanszk önvédelmi csapatának vezetője, miután húsvét hétfőjén kora reggel halálos áldozatokkal járó lövöldözés volt a település közelében. Vjacseszlav Ponomarjov, a Donyeck megyei település „népi polgármestere” és népi milíciájának vezetője rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy Oroszország vezetéséhez fordult azzal a kéréssel, vonultasson be békefenntartó erőt az ukrán Nemzeti Gárda és Jobb Szektor által fenyegetett kelet-ukrajnai régióba, a donyecki és luhanszki területekre (megyékbe). Hozzátette azt is, ha Putyin nem tud békefenntartó erőket küldeni, akkor legalább adjon nekik fegyvereket.

Krisztus feltámadt, Ukrajna harcol

Az oroszbarát önkéntesek vezetője szerint a várost az ukrán szélsőségesek (a Jobb Szektor)  ostromolja Szlovjanszkot. Az éjszakai támadás idején egy helyi sofőr a két fiával őrködött az ellenőrzőpontnál. Nem volt náluk fegyver, épp Krisztus feltámadását ünnepelték. Éjjel kettő körül észrevettek egy terepjárókból álló konvojt, amely gyanúsnak tűnt számukra. Megállították az autókat, erre azokból tüzet nyitottak rájuk, hárman szenvedtek halálos sérülést. Ezt követően az önkéntesek, hogy elkerüljék a további támadásokat és provokációkat, éjféltől reggel hatig kijárási tilalmat rendeltek el Szlovjanszkban. Moszkva szerint a Jobb Szektor fegyveresei támadták meg az ellenőrzőpontot. Az orosz külügyminisztérium provokációnak tartja a kelet-ukrajnai városban történt lövöldözést. Állásfoglalásuk szerint Moszkvát felháborította a felbérelt fegyveresek provokációja, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi hatalom nem akarja megfékezni és lefegyverezni a nacionalistákat és a szélsőségeseket.

Nem tudni, ténylegesen hiányzik-e az ukrán vezetés részéről ez a szándék, avagy inkább csak az eszközeik nincsenek meg ahhoz, hogy a zavaros helyzeten úrrá legyenek. 

Polgárháború a keleti országrészben?

Már halálos áldozata is van az összetűzéseknek... Több tucatnyian megsérültek és egy ember meghalt, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetésével terroristaellenes akció indult Szlovjanszkban, hogy kifüstöljék a kormányépületeket elfoglaló milicistákat. Számos kelet-ukrajnai nagyvárosban közben összecsaptak az Ukrajna területi sérthetetlensége mellett demonstrálók és az orosz területszerzést, a szeparatizmust támogató tüntetők. Az ukrán belügy a szeparatista tüntetőket terroristáknak minősítette, az elnök antiterrorista akciót jelentett be, az ukrán hadsereg bevonásával. Az USA nagykövete szerint az orosz hadseregben rendszeresített fegyvereik vannak és olyan az egyenruhájuk, mint a Krímben megjelenő katonáké. A NATO-főtitkár és az amerikai ENSZ-nagykövet, britek további szankciókkal fenyegeti Oroszországot. Az orosz külügy szerint a Nyugat felelős az ukrán helyzetért. Az ukrán belügy új terrorelhárító szervezetet hoz létre. Ukrajna miatt összeül az ENSZ BT. Janukovics sajtótájékoztatót tartott. Több ezer tüntető virraszt Luganszkban. 

Krasznij Limanban szintén ismeretlen fegyveresek vették tűz alá a helyi rendőrséget. Az ottani belügyi szervek szerint a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, ez a típus csak az orosz hadseregben van rendszeresítve Itt a rendőrök elbarikádozták magukat az ostromlott épületben.
Donyeckben, Luhanszkban és Harkovban is megszállták a helyi közigazgatás fontosabb épületeit. Harkovban azóta helyreállt a rend, ám Donyeckben és Luhanszkban – illetve mostanra Szlovjanszkban is – a szeparatisták diktálnak.

Az ITAR-TASZSZ szerint a rossz időjárás ellenére több ezer oroszpárti tüntető virraszt Luganszkban az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) elfoglalt épülete előtt, egyelőre nem volt atrocitás. Odesszában 2000 oroszpárti tüntető demonstrál  ukrán belbiztonsági szolgálat épülete előtt. Donyeckben kiürítették az egyik helyi tévétársaság épületét, mert úgy tudják, hogy a tüntetők el akarják foglalni. A Kommerszant szerint a mariupoli összecsapásokban hat ember sérült, őket az intenzíven ápolják.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott vasárnap késő este Viktor Janukovics elmozdított ukrán elnök. A volt államfő szerint az új ukrán hatalom azután döntött arról, hogy beveti a sereget Ukrajna keleti régiójában, hogy egyeztettek a CIA vezetőjével. Ezért az új vezetőket büntetőjogi felelősség fogja terhelni. Szerinte Ukrajna a csőd és a polgárháború szélére sodródott, hála az amerikaiaknak.

A héten Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten levelet írt az orosz földgázt vásárló országok vezetőinek: ebben kifejtette hogy a kiegyenlítetlen ukrán gázszámla az európai szállítások biztonságát fenyegeti. Mivel ha Oroszország leállítja az ukrán gázszállításokat, Ukrajna a területén áthaladó vezetékből a nem neki szánt mennyiség lecsapolásával pótolhatja a hiányt. A levelet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke válaszolta meg, aki hétfőre tanácskozót hívott össze az érintett országokkal.

A magyar szervezetek Kárpátalján nem támogatják a szeparatizmust

Kárpátalja magyar szervezetei és egyházai nemrégiben terjedelmes nyilatkozatot tettek közzé az Ukrajnában kialakult válságra és egyes szélsőséges csoportok szeparatista törekeire reagálva. Ennek orszákos visszhangja lett.

A kárpátalji magyarok elítélik az Ukrajna területi egységének megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kollektív kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – írta 2014. március 3-án az Urjadovij Kurjer, az ukrán kormány hivatalos lapja. A cikk tartalmát az MTI tudósítása alapján ismertetjuk blogunkban.

Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától.

A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban.
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt.

A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását.
Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás.

A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, ha a soknemzetiségű Kárpátalja jó példával járna elöl az olyan ukrajnai régiók esetében, mint amilyen a Krím – írta az ukrán kormánylap.