Totális háború? Új állam Ukrajna területén?

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 29-én vették fel azt az interjút,  amelyet ma, vasárnap, augusztus 31-én sugároztak a Voszkresznoje Vremja műsorban az 1-es csatornán - de állítólag nem országosan, hanem csak az érintett területeken. Ebben az elnök arról beszélt, hogy haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat Délkelet-Ukrajna államiságáról. Ezt egy külön állam létrehozására (vagy Oroszországhoz csatolására) irányuló szándékként értelmezték (főleg Ukrajnában). Az elnök szavait később Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő  próbálta értelmezni és enyhíteni, mondván, hogy a terület sorsáról csakis Ukrajnán belüli tárgyalások dönthetnek. 

Putyin véleménye szerint a nyugat felelős a kialakult ukrán helyzetért, amiért azok az országok támogatták a Viktor Janukovics elleni puccsot még februárban. Az elnök azt mondta, hogy igazán tudhatnák, Oroszország nem fog csak úgy félreállni, amikor az oroszokat csak úgy agyonlövik.

Putyin tagadta, hogy Moszkva katonákat küldött volna Ukrajnában, de hangsúlyozta, Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában. "Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről".

Nem sokkal a nemzetközi reakciók után megérkezett az orosz elnöki szóvivő hivatalos nyilatkozata is. Dmitrij Peszkov szerint Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt a Pervij kanal tévécsatornának. Szerinte egyáltalán nincsen szó a terület szuverenitásáról.

Ahonnan már nincs visszatérés

Petro Porosenko ukrán elnök helyzetértékelése szerint a kelet-ukrajnai konfliktusba való orosz beavatkozással kézzelfogható közelségbe került az a pont, "ahonnan már nincs visszatérés". Eközben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt mondta az uniós országok Brüsszelben tanácskozó csúcsvezetőinek, hogy nem csupán az Oroszország elleni szankciók esetleges szigorításáról, hanem a diplomáciai megoldás lehetőségeiről is tárgyalniuk kell.

Az augusztus 30-i EU-csúcs résztvevői mind Porosenkóval, mind Schulzcal megbeszélést folytattak, mielőtt az Európai Tanács új elnökének, illetve az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről döntöttek volna.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján Porosenko azt emelte ki, hogy az uniós országok vezetői egységesen támogatásukról biztosították Ukrajnát. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megítélése szerint Ukrajna ügyében kudarcot vallott-e az unió külpolitikája.

Az ukrán elnök hangoztatta: közel kerültek ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszatérés". Szerinte ezt akkor kellene konstatálni, ha "teljes körű háború" törne ki Ukrajna és Oroszország között. A szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken ez lényegében már megtörtént - tette hozzá. Reményének adott azonban hangot azt illetően, hogy hétfőn a nemzetközi közvetítés melletti újabb tervezett háromoldalú eszmecserén a szemben álló felek közötti tűzszünetről is szó eshet majd.

Nem a gázellátás lehet Ukrajna legnagyobb problémája

A gázellátásról Porosenko azt mondta: béke esetén nem lenne kétely az ellátás biztonságát illetően, ám "ha romlik a helyzet, akkor nem a gáz lesz a legfontosabb kérdés".Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy az uniós tagországi vezetők többsége támogatta az általa előterjesztett javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatban. E célzott szankciók javasolt konkrét irányait nem fejtette ki az újságírók előtt.

Diplomácia és szankciók
A szankciókról Schulz - az uniós csúcsvezetők előtt elhangzott beszédéről a sajtó számára kiadott tájékoztatás szerint - azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések esetleges kiszélesítése mellett az eddiginél határozottabb diplomáciai és politikai erőfeszítésekről is tárgyalni kell.

Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól

- nem pedig az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko ukrán elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve.

A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának. Feszenko szerint nem az a kérdés okozza a fő problémát, hogy Oroszország hivatalosan háborút visel-e Ukrajnával szemben vagy sem, hanem az, hogy Ukrajnának nincs elegendő eszköze a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására, valamint gondok vannak a fegyveres erők tevékenységének koordinálásában a felső hadvezetés szintjén.
hirdetés

Szerinte amennyiben az "ellenséges erők" elfoglalják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost és tovább nyomulnak a Krím félsziget felé, vagyis a válság súlyosbodik, az arra késztet majd egyes országokat, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A politológus úgy véli, Oroszországnak arra nincs elegendő hadereje, hogy egész Ukrajnára kiterjedő háborút folytasson. Szerinte Oroszország alapvető célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fegyveres konfliktust Ukrajnában.

Orosz invázió? Háború Ukrajnában

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. augusztus 28-án reggel jelentett be, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Közölte, úgy döntött, elhalasztja törökországi munkalátogatását a Donyeck megyei helyzet hirtelen súlyosbodásával összefüggésben, kiváltképpen Amvroszijivka és Sztarobeseve településeken, tekintettel az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolására.

A mai, augusztus 24-i legfrissebb ukrán híradások szerint már az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak az orosz harckocsik – jelentette pénteken az ukrán média.

A TSZN televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, és már 60 orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki.  Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimjanne falut használják erre a célra.

Állítólag Amerikai katonák jönnek Kelet-Európába

Közben az Egyesült Államok arra készül, hogy tankokat és katonákat vezényel Ukrajna közelébe  kelet-európai hadgyakorlatokra, hogy megnyugtassa az Ukrajna elleni orosz intervenció miatt aggódó szövetségeseit - jelentette ki Vanessa Hillman alezredes, a Pentagon szóvivője.

A tervek szerint októberben az 1. lovassági (légi szállítású) hadosztály 1. dandárjának 600 katonáját vezénylik majd Lengyelországba és a balti államokba, hogy ott a 173. légi szállítású dandár ejtőernyőseit felváltva vegyenek rész kiképzési gyakorlatokon. Amerikai részvétellel a NATO keleti határai mentén az elmúlt időben több hadgyakorlatot is tartottak az ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nyugtalan szövetségesek megnyugtatása érdekében. Az Egyesült Államok emellett F-16-os vadászrepülőket vezényelt Lengyelországba és részt vesz a balti államok légterének biztosításában is.

Így kezdődött

Ukrajna elnöke csütörtök reggel jelentett be, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába - tájékoztatott a Reuters jelentése szerint honlapján az elnöki hivatal. Petro Porosenko közölte, úgy döntött, elhalasztja törökországi munkalátogatását a Donyeck megyei helyzet hirtelen súlyosbodásával összefüggésben, kiváltképpen Amvroszijivka és Sztarobeseve településeken, tekintettel az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolására.

Az államfő a további teendők kidolgozása érdekében összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot. Kijev emellett haladéktalanul kezdeményezni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, és az európai partnerországokhoz fordul az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívása érdekében.

„Oroszország tegnap megkezdte a nyílt inváziót Ukrajna ellen” – kezdte üzenetét Kosztyantin Jeliszjejev, aki szerint az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra egy buta cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. A Krímben látottakhoz hasonlóan jelöletlen egyenruhát viselő „zöld emberkék” árasztják el Ukrajnát – írja a közösségi oldalon Jeliszjejev.

„Ukrajnának és az Európai Uniónak véget kell vetnie ennek a háborúnak” – közli a nagykövet, aki felszólítja az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy szombaton tartson rendkívüli uniós csúcsot az ukrajnai helyzet miatt.

„Elég volt az agresszorral való összejátszásból és a lekenyerezéséből” – tudatja az ukrán diplomata, aki emlékeztet, hogy február óta a tanács 11 zárónyilatkozatot fogadott el, az Európai Parlament pedig négy határozatban követelte, hogy Oroszország tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. „Nem volt elég ennyi, hogy kiderüljön: a Kreml fütyül a szavakra?”

KIjev az ENSZ BT összehívását sürgeti.

A magyar külügyminisztérium aggodalommal figyel Ukrajnára

A Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában - a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján - növekvő feszültséget - áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében.

Mint fogalmaznak: a kijevi nagykövetség és más ukrajnai külképviseletek útján folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet, valamint kapcsolatban állnak európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt Magyarország a válság súlyos eszkalációjának tekinti.

A külügyminisztérium a korábbiakban is következetesen képviselt álláspont alapján a válság kizárólag politikai úton történő rendezését tartja elfogadhatónak, ezért maximálisan támogatnak minden erre irányuló diplomáciai erőfeszítést. Az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál az augusztus 30-i rendkívüli Európai Tanácsülés, valamint az EU külügyminiszterek ezzel egyidőben zajló informális tanácskozása - olvasható a közleményben.

Az Együtt-PM felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt

hogy álljon ki Ukrajna területi épsége és függetlensége mellett és függessze fel a paksi bővítés előkészítését mindaddig, amíg orosz csapatok tartózkodnak az országban.

Tegnapi hír: Visszaállítják a sorkatonaságot Ukrajnában

Az ukrán védelmi tanács úgy határozott, hogy visszaállítják a sorkötelességet Ukrajnában, ősszel sorozást tartanak. A sorkatonai szolgálatot még az elűzött elnök, Viktor Janukovics törölte el, az utolsó sorozás tavaly volt.

Dezertáló egységek miatt kerülhettek bajba az ukránok Ilovajszknál – mondta Petro Porosenko ukrán elnök Kijevben, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács rendkívüli ülésén.

A tanács azután ült össze, hogy kiéleződött az Ukrajna és Oroszország közti konfliktus és Ukrajna nyílt orosz támadásról beszélt.

Ilovajszknál lassan egy hete heves tűz alatt tartják az ukrán önkénteseket és hivatásos katonákat, akik a város szeparatistáktól való visszavételéért küzdenek. Két katonai egység dezertált. „A felelősséget az Ilovajszknál kialakult helyzetért nagy mértékben annak a két egységnek a tagjai és parancsnokai viselik, akik önhatalmúlag elhagyták állásaikat, veszélybe sodorva ezzel bajtársaik életét” – mondta az elnök.

Porosenko hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőknek köszönhetően jelentősen visszaszorultak a szeparatisták és zsugorodott a harcok sújtotta terület, de orosz csapatok érkeztek a szakadárok megsegítésére. „A terrorista banda megmentésére hadoszlopok hatoltak be Oroszországból azon a határszakaszon, amit nem mi tartunk ellenőrzésünk alatt” – mondta Porosenko.

Az elnök szerint a kelet-ukrajnai helyzet rendkívül súlyos, de „kontroll alatt tartható”, ezért mindenkit kért, hogy ne essen pánikba, hideg fejjel és józan ésszel hozzanak döntéseket a további lépésekről. Az államfő arról is tájékoztatott, hogy Ukrajna és Oroszország között vezérkari szintű konzultációt tartanak, emellett a határőrszolgálatok képviselői is egyeztetnek.

A védelmi tanács az ülésen úgy határozott, hogy visszaállítják a sorkötelességet Ukrajnában, ősszel sorozást tartanak. A sorkatonai szolgálatot még az elűzött elnök, Viktor Janukovics törölte el, az utolsó sorozás tavaly volt.

Katonai parádé országos katasztrófa idején

Ukrajna parádézik és fegyverkezik

Miközben Ukrajna gazdasága romokban hever, miközben elszabadult az infláció és katasztrofális energiahiány fenyeget, aközben Petro Porosenko ukrán elnök a függetlenség napja alkalmából tartott  katonai parádén bejelentette, hogy hárommilliárd dolláros (710 milliárd forintos) katonai fejlesztésre kerül sor a 2015 és 2017 közötti időszakban. Azzal indokolta a döntést, hogy országa a belátható jövőben folyamatos katonai fenyegetésnek lesz kitéve.

Az elnök elmondta, hogy a fegyveres erők fejlesztésére szolgáló milliárdokból harci repülőgépeket, helikoptereket és hadihajókat fognak vásárolni, ám szerinte ez "csak a szerény kezdetét jelenti az ukrán hadsereg újjászületésének".

Porosenko beszédét több ezren hallgatták a kijevi Függetlenség terén (Majdan). Sokan ukrán zászlót terítettek a vállukra, mások népviseletben jelentek meg a rendezvényen, amelynek részeként a tömeg elénekelte az ukrán himnuszt, miközben a téren felvonták a nemzeti zászlót. Az ukrán fővárosban páncélosok és katonák vonultak fel. A szervezők szerint a felvonulók közül százhúsz katona már megjárta a keleti frontot.

Bár a védelmi minisztérium adatai szerint a katonai kiadások 2014-ben 1,5 milliárd dollárt (355 milliárd forintot) tesznek ki, a hadsereg vezetői többször is arról panaszkodtak, hogy több pénzre lenne szükségük a kelet-ukrajnai Donyecket és Luhanszkot továbbra is ellenőrzésük alatt tartó oroszbarát szakadárok elleni harchoz. Az ENSZ becslése szerint az ország keleti részében zajló összecsapásokban április óta mintegy kétezer ember vesztette életét.

Parádé katasztrófa idején

Külön figyelmet érdemel a patetikus hanghordozás és a drámai hangsúly, amellyel elszavalják a dicsekvő kijelentéseket. Mint a legsötétebb szocializmus idején. Hányinger.


Mindeközben ötmilliárd köbméternyi gázt szeretne venni Ukrajna Oroszországtól, mert rosszul állnak a tározóik feltöltésével. Szénbányák is állnak Ukrajnában, télen az áramellátással és a távfűtéssel gondok lehetnek. A két ország amúgy háborúzik egymással.

Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a télre készülve Ukrajnának további 5 milliárd köbméter orosz földgázra lesz szüksége és szenet is importálnia kell, mert a bányák egy része áll a kelet-ukrajnai események miatt. Az ügy pikantériája, hogy Ukrajna és Oroszország most lényegében harcban állnak egymással, hónapok óta véres katonai akciók vannak Ukrajnában.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak 3,1 milliárd dollárja van gázvásárlásra. Oroszország Ukrajna gázszükségletének csaknem a felét biztosította tavaly. A gázárvita miatt azonban Moszkva június közepén leállította a gázszállítást Ukrajnába, mert a Gazprom orosz gázipari cég szerint Ukrajna összesen 5,296 milliárd dollárral tartozik a korábbi gázszállításokért.

Ukrajna lépéseket tett ugyan arra, hogy Nyugat-Európa felől, Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákián át szerezzen be fölgázt, ez azonban nem lesz elég. Tavaly az ukránok 50 milliárd köbméter gázt vettek. Ukrajna gáztárózóiban jelenleg 15 milliárd köbméter gáztartalék van.

Jacenyuk rámutatott arra, hogy gondok lehetnek télen az áram- és távhőellátással, mert nincs elég szén az erőművek táplálására. Ukrajna Európa második legnagyobb széntermelője, a kelet-ukrajnai események miatt azonban az ország 115 bányájának mintegy a felében áll a termelés.

Kelet-Ukrajnában emberhez méltatlan ellenparádé   

A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták is felvonultak vasárnap Donyeckben: a sajátos parádéra elfogott ukrán katonák tucatjait is kivezényelték, akiket felháborító, megalázó módon masíroztattak végig a központi Lenin térig. A térre vezető út mindkét oldalán százak gyülekeztek és szitkokat szórtak a sebesülten is felvonulni kényszerített foglyokra, néhányan állatias ösztönöktől vezérelve meg is dobálták őket üvegekkel.

NATO- és EU segítséget kér Ukrajna

Nem kétséges, hogy az orosz-ukrán konfliktus kiélezéséhez, rosszabb esetben egy igazi háború kitöréséhez vezethet, ha a NATO-csapatok hadműveleteket kezdenek Ukrajna területén. Egy ilyen lépés nem a megoldás felé vezet, hanem a katonai konfliktus eszkalálódásához. Miközben minden fórumon mindenki a békés rendezés szükségessége mellett érvel, aközben minden jel arra mutat, hogy a harcok folytatódni, élesedni fognak, egyre több lesz a civil áldozat, nő a menekültáradat és súlyos humanitárius katasztrófa alakul ki a háborús övezetben. MTI-hír:

Katonai segítséget kér a NATO-tól és az EU-tól Ukrajna

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter

Katonai támogatást kért országa számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter.

Közben Ukrajna elismerte a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.
A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott, vasárnap elhangzó nyilatkozatában Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati katonai szövetség részéről új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban,

Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy milyen lépéseket tehetnek, illetve tesznek akkor, ha - mint fogalmazott - megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget annektálása, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja.

A hírügynökségek által szombat éjszaka előzetes ismertetett interjúban Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támogatást kér. Szükség van a katonai támogatásra, mert az megkönnyíti az ukrán haderő számára, hogy fellépjen a szeparatisták ellen - fogalmazott a miniszter, aki utalt arra is: az ország gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges katonai segélyt csak később tudja visszafizetni.

Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy  szeptemberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. A stratégia részeként említette a politikai támogatást, a katonai segélyt, a reformok segítését, továbbá támogatást olyan területeken, mint a terrorizmus elleni harc vagy a kiberbiztonság.

Az ukrán külügyminiszter Berlinben tartózkodik, ahol vasárnap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozik.

Szombat késő este vált ismertté a német fővárosban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a jövő hétre kijevi látogatásra hívta meg Angela Merkel kancellárt. A kancellár szóvivője szerint jelenleg tanulmányozzák a meghívást.

Kijev elismerte az orosz konvoj humanitárius jellegét

Elismerte Ukrajna szombaton a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.

A kormány honlapján megjelent közlemény szerint - amely Petro Porosenko elnök friss rendeletére hivatkozik - a Nemzetközi Vöröskereszt koordinálásával érkezett humanitárius segítségnek tekintik a szállítmányt.

A rendelet közelebb visz ahhoz, hogy a 300 teherautóból álló konvoj átléphesse az ukrán határt.

A járműoszlop napok óta vesztegel, mert az ukrán hatóságok alaposan át kívánják vizsgálni. Kijev korábban hangoztatott aggodalmai szerint a konvoj katonai célokat is szolgálhat. Oroszország mindvégig azt állította, hogy humanitárius segítségről van szó a jelentős arányú oroszbarát lakosságnak otthont adó térség számára.

A vöröskereszt egyik illetékese, Pascal Cuttat szombat éjjel elmondta, hogy Ukrajna és Oroszország már megállapodott az 1800 tonnányi rakomány átvizsgálásának módjáról. Ahhoz azonban, hogy a rakomány átléphesse a határt, a kijevi vezetés egyértelmű engedélyére és biztonsági garanciáira is szükség van. Az ukrán kormány előzőleg azt hangoztatta, hogy a konvoj biztonságáért Moszkva a felelős.

Szombaton telefonbeszélgetést folytatott Porosenko ukrán államfő és Joe Biden amerikai alelnök. Ezen - washingtoni közlés szerint - megismételték, hogy a válságra diplomáciai megoldást kell keresni, és elítélték a szakadárokat segítő orosz fegyverszállításokat, valamint az orosz katonai járművek (orosz részről meg nem erősített) behatolását Ukrajnába. Mindez nem segíti azt a törekvést sem, hogy javítsák a fegyveres konfliktus övezetében lakók humanitárius támogatását és általános ellátását - tették hozzá.

-----------
Kárpátaljai hír, a beregszászi magyar főiskola honlapján olvasható:

A főiskola is gyászolja egykori hallgatóját

Főiskolánk egykori hallgatója is áldozata lett a kelet-ukrajnai harcoknak. A Beregszászi Hadkiegészítő Parancsnokság augusztus 14-én kapta meg a hivatalos értesítést egy beregszászi szerződéses katona, Timoscsuk Mihály haláláról. Az А1556-os katonai egység tagja augusztus 13-án vesztette életét szolgálati feladatainak teljesítése közben, amikor a szakadárok tüzet nyitottak az egységére. Timoscsuk Mihály 1987-ben született, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakán végezte tanulmányait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola valamennyi hallgatója és munkatársa mély részvétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak, barátainak.

Állítólag az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz egységet

Tegnap valamennyi hírportál közölte a hírt, hogy Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát. Az újabb fejleményekről a  Népszava közölt összefoglalót Melegedő hidegháború címen:

Petro Porosenko ukrán elnök szerint péntek hajnalban állítólag az ukrán hadsereg megsemmisített egy, az országba behatoló orosz páncélos egységet. Moszkva azt is cáfolja, hogy egyáltalán sor került a határátlépésre. Ám amennyiben igaznak bizonyul az ukrán elnök bejelentése, az orosz-ukrán konfliktusban új fejezet kezdődik.

Péntek reggeli híradások szerint egy húsz páncélosból álló orosz konvoj hatolt be ukrán területre. Először brit újságírók számoltak be a történtekről, majd az ukrán hatóságok is megerősítették azt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Állította, ez is bizonyítja, hogy Oroszország valóban fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai lázadókat, és részt vesz a térség destabilizálásában. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége azonnal közleményben reagált, cáfolva, hogy orosz katonai személyek vagy harckocsik átlépték volna az ukrán határt. A határőrség szerint valóban járőröznek az orosz határőrség mobil csoportjai, de kizárólagosan orosz területen. Orosz indoklás szerint erre azért van szükség, mert Oroszország területét rendszeresen lövik Ukrajnából és az ukrán katonák egyre gyakrabban lépik át tömegesen az ukrán-orosz határt, az orosz hatóságok így minden szükséges intézkedést megtesznek az orosz határ menti települések lakosai biztonságának szavatolása érdekében. Moszkva szerint a brit tudósítók ezeket a járőröző páncélosokat láthatták a határ orosz oldalán.

Délután robbant az információs bomba, amikor Petro Porosenko ukrán elnök egy David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy hajnalban Ukrajna területére behatolt orosz páncélosokat semmisített meg az ukrán tüzérség. Amennyiben igaz az ukrán állítás, az fordulópontot jelenthet a hónapok óta tartó válságban, ugyanis mindeddig sem Kijev, sem a nyugati országok nem tudtak konkrét bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Moszkva valóban katonákkal és fegyverzettel segíti a kelet-ukrajnai szeparatista lázadókat. Ha az ukrán tüzérség megsemmisítette az orosz páncélosokat, azok maradványai kellő bizonyítékot szolgáltatnak a vádakra. Lapzártánkig ezeket nem mutatták be.

Oroszország nagy-britanniai nagykövetét bekérették a londoni külügyminisztériumba az ukrajnai orosz katonai behatolásról szóló hírek tisztázása végett. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli tanácskozásán részt vevő Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: ha valóban vannak orosz katonák vagy harci járművek Kelet-Ukrajnában, haladéktalanul távozniuk kell onnan, különben "nagyon súlyos következményekkel" kell számolni, mert a "nagyon veszélyessé válhat". Az uniós külügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a hír kapcsán és felszólították Oroszországot, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből.

Közben Moszkva is vádol. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán fél a a hadműveletek aktivizálásával akadályozza a napok óta vesztegelő orosz humanitárius segély célba juttatását, sőt olyan információkkal rendelkezik, hogy az ukrán "Ajdar" büntetőzászlóalj felforgató osztaga azt tervezi, hogy aláaknázza Luhanszk megye útjainak egyes szakaszait, hogy így semmisítse meg a segélyt szállító orosz teherautó-oszlopot és annak személyzetét, majd az egész terrorakciót a felkelők nyakába varrja".

Az orosz humanitárius segély sorsa is függőben maradt. Délutáni hírek arról szóltak, hogy megállapodás született a kérdésben, az ukrán határőrök átvizsgálják a rakományt, a 260 kamion segély az EBESz és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt bemehet Ukrajnába. Este azonban olyan közlemény látott napvilágot, miszerint megfelelő dokumentáció hiányában meg sem kezdődött a teherautók átvizsgálása. Az ukrán határ közelében veszteglő kamionokat megmutatták az újságíróknak, akik arról számoltak be, hogy bár valóban humanitárius segély - élelmiszer, víz, hálózsákok stb - láthatók a rakterekben, érdekes módon a legtöbb kamion félig üres. Így felmerült annak a gyanúja, hogy korábban fegyverzet is lehetett a humanitárius küldemény mellett.

Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát

Napok óta folynak a találgatások a sajtóban: vajon azzal, hogy Ukrajna elfogadta Oroszország humanitárius segítségét, nem a saját lerohanását hagyta-e jóvá. A több száz kamionból álló segélykonvoj pontos tartalmáról az orosz fél nem adott felvilágosítást, így volt alapja a feltételezésnek, hogy nem csupán élelem, ruházat, orvosi eszközök lapulnak a ponyvák alatt, hanem a szeparatisták megsegítését - a vérmesebbek szerint: Ukrajna lerohanását - célzó hadászati eszközök. Azt sem lehetett pontosan tudni: mekkora és hogyan felszerelt katonai kíséret biztosítja a konvoj zavartalan haladását.

23 páncélost számoltak a nyugati újságírók
Maxim Zmeyev / Reuters

2014. augusztus 15-én szárnyra kapott a hír, hogy orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát az éj leple alatt, míg a 260 kamionból álló orosz segélyszállító konvoj a határon vesztegelt. A The Guardian és a The Telegraph szemtanúkra hivatkozva adta hírül, hogy orosz páncélozott személyszállító és más katonai járművek lépték át augusztus 14-én este az ukrán határt.

A két brit lap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a sötétség beálltával 23 páncélozott személyszállító katonai jármű, továbbá néhány üzemanyag-szállító és más teherautó lépte át az ukrán határt. Sok járművön az orosz hadsereg jelzése volt látható.

Oroszország kedden indította útnak segélykonvoját a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók két bástyájának számító Luhanszk és Donyeck lakosságának támogatására, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak és Kijev is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a segélymisszió egy orosz katonai intervenció ürügyéül szolgálhat. Az orosz hatóságokkal egyeztetést sürgetett a koordinálást vállaló Nemzetközi Vöröskereszt is, ez azonban a szervezet szerint egyelőre nem történt meg.

Nem megerősített ukrán sajtóinformációk szerint a konvoj csütörtök este már a határ térségébe ért, és a Luhanszk megyei Krasznodontól nem messze, a szeparatisták által ellenőrzött területen készült átlépni a határt.

A katonai menetoszlop korábban ezt a teherautó-konvojt kísérte. A szállítmány szintén vitát váltott ki Moszkva és Kijev között. A 262, fehérre festett, jelzést nem viselő tehergépkocsiról az oroszok azt állítják, a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt humanitárius segélyt szállít a harcok miatt csapdába esett és ellátás nélkül maradt donyecki civil lakosságnak. Az ukrán vezetés azonban meg van győződve arról, hogy a segély valójában a felkelőknek szánt fegyverszállítmány, ezért eddig nem engedték átlépni a határt, és azt javasolták, független ENSZ-ellenőrök vizsgálják át a szállítmányt. A Vöröskereszt is jelezte: nincs információjuk arról, mit szállítanak a teherautók, így semmiképpen sem tekinthető a szervezethez köthető akciónak a mostani.

Az incidens egyébként éppen annál az izvarinei határátkelőhelynél történt, amelyen keresztül az ukrán gyanú szerint az oroszbarát felkelők eltüntették Ukrajnából a Malaysia Airlines 17-es járatának júliusi lelövésekor használt BUK rakétaegységet.

A segélykonvoj feltartóztatása után a páncélos menetoszlop megvárta, hogy besötétedjen, majd a fényszórók felkapcsolása nélkül átkelt az ukrán határon. A jelenetet végignéző, és azt Twitteren közvetítő brit újságíró szerint azonban aligha invázióról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy Moszkva egyfajta utánpótlási útvonalat akar létrehozni az ukrán erők által csaknem teljesen körbezárt, és az utóbbi hetekben mind nagyobb veszteségeket elszenvedő donyecki és luhanszki felkelőknek, így a lehető legkisebb közvetlen részvétellel folytathatja a szeparatista erők fegyverzését.

A történtekről beszámoló hírügynökségek az említett brit lapokra hivatkoztak, a hírt más források egyelőre nem erősítették meg. A The Telegraph szemtanúkra hivatkozva arról írt: egyelőre nem világos, vajon a katonai járművek a konvojhoz tartoznak-e vagy nem.

Az orosz külügyminisztérium csütörtök este tűzszünet életbe léptetését sürgette a Kelet-Ukrajnában harcoló felektől. "Erre azért van szükség, hogy garantálni lehessen a küszöbönálló humanitárius akciót", s hogy szét lehessen osztani "a humanitárius segélyt Délkelet-Ukrajna lakosságának" - hangoztatta késő este kiadott nyilatkozatában a tárca.