Egyenesben a forradalomról

2014. dec. 6.

Európában a legkorruptabb ország Ukrajna

Oroszországnál is nagyobb a korrupció Ukrajnában


A Transparency International idén is elkészítette a világ legátfogóbb korrupciós felmérését (A korrupció világtérképe) a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) alkalmazásával. Ezt az indexációs felmérő módszert 2014. december 3-án mutattak be Budapesten. Az eredmények azt mutatják, hogy Ukrajna a legkorruptabb ország Európában (még Oroszországot is megelőzi néhány indexponttal), de Magyarország  sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, EU-s és regionális összehasonlításban lejjebb csúszott.

Az idei felmérésben a vizsgált 175 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. „Ez nagyon rossz eredmény” – mondta José Ugaz, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom elnöke, aki szerint „az országok többségében a közhatalom birtokosainak a visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét”. Ugaz hozzátette: „a korrupció mindaddig rombolni fogja a demokrácia és a jogállamiság értékeit, amíg az állami vezetők büntetlenül menekíthetik korruptan szerzett vagyonukat off-shore paradicsomokban vezetett titkos bankszámlákra”.

Az idén huszadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország. Kína egyebek mellett azért volt kénytelen a 2013-as, nem túl előkelő 80. helyezését 2014-ben a 100.-ra cserélni, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik, amint azt a nyilvánosságra került információk tanúsítják, gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat. (Emlékeztetőül: Orbán Viktor hajlamos Kínát és Törökországot pozitív példaként emlegetni Magyarország számára.)

A térképen a sötétebb színnel jelzett országok a korruptabban, minél világosabb egy ország, annak jobbak a mutatószámai.

 Ukrajna a lehetséges 100 pontból mindössze 26-ot szerezve a 142 helyre került (175-ből), ezzel Európában a legkorruptabb állam


„A „kirakat cseréje” ellenére Ukrajna tovább is egy helyben toporog. A nemrég elfogadott törvények egyelőre nem hoztak érzékelhető eredményeket a korrupcióellenes küzdelemben. Ukrajna ezért továbbra is azon országok klubjában vendégeskedik, amelyekben nagyon korrupt a hatalom” — idéz a Transparency International rangsorhoz fűzött magyarázatából a hírügynökség. A TI ugyanakkor pozitívnak tartja, hogy az utóbbi évben a bürokrácia nem gyakorol akkora nyomást az üzleti életre, s az export és import műveletek is megszabadultak némileg a kenőpénzekről.

Az idén Dánia áll az élen, 92 ponttal, Új-Zéland pedig a második, 91 ponttal. Az élbolyba tartozik még Finnország (89 pont), Svédország (87 pont), valamint Norvégia és Svájc (86 pont), és Hollandia is ismét befért a tíz legtisztább ország csoportjába. A korrupcióval alig fertőzött élmezőny – idetartozik az összes skandináv ország – azért teljesít jól, mert a közhatalom a közjót szolgálja, az állam pedig átláthatóan és elszámoltathatóan működik.

A lista másik végén Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália található, a két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

Magyarország egy helyet rontott tavalyhoz képest és továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik - a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. Míg az országot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, addig idén már Lettország is lehagyott bennünket. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített az ország: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.

A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések átláthatatlanok: a Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Az elmúlt években – ráadásul – a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. A kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt. Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Csak két példa: a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket. 

A magyar polgárok emellett több mint egy éve hiába várnak arra, hogy a kormány tisztességes vizsgálattal, megnyugtató módon tisztázza a hazai és a nemzetközi vádak alól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, egy évvel ezelőtti állításait egyelőre nem sikerült cáfolnia a közhatalomnak, amely adós azzal is, hogy kivizsgálja az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vádakat. Önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.   

A magyarországi rendszerszintű korrupció sokszor törvényerőre emelkedik. A legalizált korrupció rombolja az egészséges versenyt, visszaveti a gazdasági fejlődést, az állampolgárok esélyeit, és tovább csökkenti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat.

Keleti nyitás: arccal a korrupció és a leszakadás felé

A kormány a jelek szerint azonban nemcsak a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen, hanem az ország gazdasági és külkapcsolataiban sem válogatós. Orbán Viktor kormányfő minapi nyilatkozata szerint Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként a magyarok elé.  A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Kína és Törökország teljesítménye ráadásul lényegesen romlott is az elmúlt egy évben. A CPI rangsorában Magyarország új szövetségesei nagyon rossz helyezést mondhatnak magukénak: Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. (a 175 vizsgált ország közül).

„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – mondta a budapesti sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. „Elszomorító, hogy Magyarország – számos más régiós országgal együtt, de néhány esetben azokhoz képest is – nagyon rossz teljesítmény mutat az intézményrendszer átláthatósága terén. Magyarország versenyképessége az elmúlt bő egy évtizedben zuhanórepülést mutatott, ennek egyik fő oka az átláthatóság hiánya” – erre Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő civil szervezet vezetője mutatott rá. „A közpénzek illetéktelen felhasználása, a gazdaságra nehezedő szabályozási teher, és a kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlansága terén Magyarország a keleti autokráciákra jellemző, gyenge teljesítményt nyújtja” – emelte ki Martin József Péter.

A Korrupciós Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini titkársága. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2014-ben 175 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozott átlagolással számítja ki az indexet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése